A Duna-ág és vízrendszerének bemutatása

 

A Ráckevei (Soroksári)-Duna mai arculatát az 1910-1926 évek között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el.

 

Ezt megelőzően a Gellérthegy fölötti szakaszon a Duna-meder szélessége 300 m volt. A hegy alatt minden átmenet nélkül 1000 m-re szélesedett ki és szakadt két ágra: a budafokira és a soroksárira. Bár kisebb-nagyobb árvízvédelmi töltéseket már akkoriban is építettek elődeink, de maga a folyómeder szabályozatlan volt. 1730 és 1830 között a mai Budapest alacsonyabban fekvő részeit 12 nagy árvíz pusztította.

 

Az emlékezetes 1838. évi "Pesti" árvíz alkalmával a Duna felső szakaszán megkezdődött hóolvadásból kiinduló árhullám a Csepel-sziget felső csúcsának térségében jégtorlaszt emelt, s ennek következtében a visszaduzzadt víztömeg elöntötte az akkori Pest és Buda városokat.

 

Az árvizet követően az akkori szakemberek, elsősorban Lechner József, Paleocapa Péter részéről korszerű tervek készültek az érintett Duna-szakasz rendezésére, de tényleges munkálatokra csak - a kiegyezést követően - az 1870. évi X. törvénycikk alapján került sor. Ennek keretében oldották meg többek között a soroksári ág lezárását, akkor a Gubacsi híd magasságában.

 

A soroksári ág elzárásával egyidejűleg a budafoki ágat alkalmassá tették a teljes dunai vízhozamok levezetésére; a lágymányosi szakasz szélességét 1050 m-ről 380 m-re szűkítették, mélységét kotrással növelték.

 

A szabályozás nem bizonyult teljes értékűnek, mert az elzárás alatti 50 km-es soroksári ágat alulról évente többször árvíz öntötte el. A kedvezőtlen állapotok javítására a magyar törvényhozás 1904-ben elrendelte az ág teljes rendezését, csatornázását. Az 1910-ben megkezdett munkálatok keretében az ág felső torkolatánál a Duna 1642 folyamkilométer szelvényében hajózsilip (1910-1914), vízbeeresztő zsilip (1924-1926) épült. Az alsó torkolatnál, Tassnál 1926-1928 között épült meg a hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű.

 

Az 1956-os jeges árvíz alkalmával a Tassi erőmű melletti árvízvédelmi célú parapetfal tönkrement, így az átzúduló víz tönkretette az erőművet és a tápzsilipet.

 

A megrongálódott Tassi-vízerőműre valamint tápzsilipre műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, s ezek alapján az elbontás mellett döntöttek. Az R/S/D-ből történő vízlevezetésre a Tassi-hajózsilipet alakították át, először fix küszöbű, majd később billenőtáblás megoldásúvá.

 

1954-1960 között elkészült a Kvassay-vízerőmű, ahová két függőleges tengelyű, reverzibilis Kaplan-turbinát építettek be. A vízerőmű 1961 óta üzemel.

 

Az 1960-as évek elejétől - elsősorban fővárosi igények kielégítésére - megkezdődött az R/S/D vízparti sávjainak, szigeteinek felparcellázása és értékesítése. A Duna-ág közvetlen környezetének mai arculatát is döntően ez határozza meg.

 

Az 1960-as, 70-es években több nagyobb halpusztulás történt, melyeket elsősorban a fővárosi ipari üzemek idéztek elő.

 

A Ráckevei (Soroksári)- Duna és üdülőkörzete regionális vízgazdálkodási és fejlesztési tervét a Minisztertanács 1973-ban 1043/1973. (XII. 5.) sz. határozatával hagyta jóvá.

 

1979-1985. között az R/S/D felső 10 km-es szakaszán mederszabályozást hajtottak végre, melynek keretében a meder vízszállító képességét 50 m3/s-ra növelték. A szabályozás során partvédőművek is épültek és sor került a Kvassay műtárgycsoport rekonstrukciójára, a hajózsilip gépészeti felülvizsgálatára.

 

Ezt követően az R/S/D rendszerére - pénz hiányában - egyre kisebbek lettek az állami ráfordítások.

 

1991-ben Budapest Főváros Önkormányzata kezdeményezte az R/S/D Ökorégió létrehozását. A kezdeményezés - sajnos - érdemi eredményeket, változásokat nem hozott. Az R/S/D vízgazdálkodási-vízminőségi problémái megoldá-sának szükségességét felismerve, a Kormány 2304/1996. (XI.13.) számon határozatot hozott az R/S/D rendszer vízgazdálkodásának fejlesztésére.

 

1997-ben az EU támogatásával készült el - a PHARE program keretében - a Duna-ág vízminőségjavító projektje.

 

A Tassi-vízerőmű és vízleeresztő műtárgy újbóli megépítésére egy befektető csoport elvi vízjogi engedélyt kért és kapott a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól.