A HORGÁSZAT ORSZÁGOS SZABÁLYAI
E szabályok rendeltetése elősegíti a horgászat céljának érvényesülését:
a halfogást sportszerű eszközökkel és módszerekkel, a kifogott hallal való
ésszerű kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, az egészséges
kikapcsolódást a természetben. A horgászatot törvények és egyéb jogszabályok
szabályozzák. Az egyes vizeken a horgászközösségek, illetve a víz kezelői
tovább szabályozhatják a horgászatot. Végül szabályozzák a horgászatot azok az
etikai normák, amelyek mindenki számára biztosítják a zavartalan
szabadidő-eltöltést.
I. A HORGÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
Jogszabályilag a halászatot és a horgászatot az 1999. évi
CXIX. törvénnyel módosított 1997. évi XLI. törvény és az ennek végrehajtását
szolgáló 73/1997. (X.28.) FM-KTM r. (a tilalmi időkről), valamint a 78/1997.
(XI.4.) FM r. (a kifogható halfajok legkisebb méretéről) szabályozza; a
csónakok felszereltségét a 25/2002 (V.18.) KÖVIM rendelet, a vízi közlekedést a
27/1993. KHVM r. mellékleteként a Hajózási Szabályzat; a vízi állások
létesítését az OVH elnökének 2/1985. sz. rendelkezése és a 72/1996. (V.22.)
kormányrendelet, a jégen tartózkodás szabályait a 46/2001 (XII.27.) BM rendelet
írja elő.
A legfontosabb tudnivalók:
1. Horgászni az jogosult, akinek állami horgászjegye és az adott vízre területi
engedélye van. E rendelkezés mindenkire vonatkozik: a házastársra, más
családtagra és a vendégre is.
Állami horgászjegyet csak olyan magyar állampolgár kaphat, aki horgászvizsgát
tett, és horgász egyesületi tag; horgászattal (halászattal) kapcsolatos
bűncselekményért 3 évre visszamenőleg büntetve nem volt, és horgászattal
(halászattal) kapcsolatos szabálysértés miatt egy éven belül nem hoztak ellene
jogerős elmarasztaló határozatot, valamint előző évi fogási naplóját leadta.
2. A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani személyi
igazolványát, horgászigazolványát, tagsági lapját, állami horgászjegyét,
valamint a területi engedélyét és fogási naplóját, melyeket az ellenőrzésre
jogosult személyek (halőr, társadalmi halőr, rendőr és más hatósági közegek)
felszólítására ellenőrzésre át kell adnia, és lehetővé kell tennie a
horgászeszközök és a zsákmány megvizsgálását.
Az ellenőrzésre jogosult személyek azt a járművet, amelyen feltehetően
halzsákmány van, működési területükön feltartóztathatják, átvizsgálhatják és
jogosulatlan halzsákmány esetén az elkövetők ellen, intézkedhetnek.
Az ellenőrzésre jogosult személy a horgászfelszerelést az orvhorgásztól minden
esetben, a horgászásra jogosulttól akkor veheti el, ha az az elkövetett
szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál (pl. gereblyéző felszerelés, egy
négyzetméternél nagyobb csalihalfogó háló stb.). Az elvett eszközről az
ellenőrző személy átvételi elismervényt ad. A jogellenesen kifogott élő halat
haladéktalanul visszajuttatja a vízbe. Az ellenőrző személy a szabályokat
megsértő horgásztól az adott vízterületre érvényes területi engedélyét és
súlyos esetben állami horgászjegyét - a halászati hatósághoz történő továbbítás
végett - elismervény ellenében bevonhatja. Intézkedését a fogási naplóba
bejegyzi.
3. Egész évben tilos kifogni a természetvédelmi célból védett halfajokat. Más
halfajokat azok tilalmi időszakában tilos kifogni. Az első csoportba tartozókat
az állami horgászjegyen, a második csoportba tartozókat az állami
horgászjegyen, illetve az adott évre vonatkozóan a fogási naplóban olvasható
tájékoztatás tartalmazza. Általános horgászati vagy faj szerinti tilalmi idő a
helyi horgászrendben a halkihelyezés utáni időszakra és meghatározott területre
is elrendelhető.
4. Egyes halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet
elérték. Ezek felsorolása az állami horgászjegyen és a fogási naplóban is
olvasható. A helyi horgászrendek további halfajokra is előírhatnak
méretkorlátozást.
5. A faj szerinti tilalom alá eső vagy a méreten aluli kifogott halat, akár élő,
akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - kell
a vízbe visszahelyezni.
6. A méretkorlátozás alá eső halfajokból naponta fogható darabszámot a fogási
napló tájékoztatója tartalmazza. A helyi horgászrend előírhat szigorúbb
mennyiségi korlátozásokat is.
7. A helyi horgászrend - a halászati hatóság előzetes hozzájárulása alapján - a
faj szerinti tilalmi idők és legkisebb fogható méretek és mennyiség
vonatkozásában eltérhet a jogszabályban foglaltaktól.
8. Az egy időben használható horgászbotok számát, illetve a horgok számát a
jogszabály és a fogási napló tartalmazza. A helyi horgászrend e rendelkezéseken
szigoríthat, valamint megtilthatja, túl a 9., 10., 11. pont rendelkezésein,
időszakosan vagy állandó jelleggel - egyes horgászati, halfogási módok (pl.
csónak használata, sleppelés, bizonyos csalik és mű-csalik, meghatározott
szerelék, éjszakai horgászat stb.) alkalmazását. A botokkal egyidejűleg
használható csalihalfogó emelőhálóval csak ragadozóhal horgászatához fogható
csalihal. Tilos e hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat
fogni, valamint használatakor a bevetett horgoktól eltávolodni.
9. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az
kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"). Tilos olyan
szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba
rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a végólom fölött a
főzsinórra előke nélkül felkötött egyes és hármas horog.)
10. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak
felszereltsége és műszaki állapota a vízi rendészeti előírásoknak megfeleljen.
A csónak vezetője köteles mindenkor a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint
vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a
parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől.
11. Horgászni csak a vízi közlekedés elsődlegességének betartásával szabad. A
horgászáskor használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell
távolítani.
12. Hajóúton kívül, vízi közlekedésre alkalmas vízterületen horgászállást a
vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával szabad létesíteni.
13. Határvízen horgászó köteles a határőrizetre, valamint a határvízi
közlekedésre vonatkozó szabályokat betartani.
14. A horgász köteles a fogási naplót vezetni, majd az azon feltüntetett
határidőig az egyesületnek megküldeni vagy a naplón feltüntetett címre leadni.
A napló vezetésének adatai összesítésének a halállomány felmérése és a
halgazdálkodás szempontjából van jelentősége. A horgász tevékenysége végeztével
az aznap kifogott halmennyiséget halfajonként köteles a fogási naplóba
bejegyezni. Állami horgászjegyet, és szövetségi betétlapot csak az kaphat, aki
az előző évi fogási naplóját leadta.
15. A fogási naplót a "Tudnivalók" címszó alatti előírások szerint
kell vezetni.
16. A horgász a halászati hatóság által kíméleti területté nyilvánított
vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi,
valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott korlátozásokat is
köteles betartani.
17. Az e fejezetben foglalt előírások megsértése - a cselekmény súlyától
függően - büntető vagy szabálysértési, illetve halvédelmi bírságolási eljárást
von maga után.
18. A vízszennyezést, kivált halpusztulás esetén a horgász haladéktalanul
jelentse a halőrnek vagy a területen található más hatósági személynek,
egyesületének, illetve az illetékes halászati hatóságnak, vagy a
Környezetvédelmi Felügyelőségnek.
II. A HORGÁSZAT RENDJE
1. E fejezet előírásainak és ajánlásainak hatálya kiterjed
mindazon vizekre, amelyek halászati joga a szervezett horgászközösségé, és azt
az országos, illetve megyei, területi szövetség, vagy valamely horgászegyesület
gyakorolja. A horgászrend kiterjed a fogási naplóban felsorolt halászati
szövetkezetek, kft-k vizeire és a Balatonra is.
2. Egyes vizeken a vízterület és a gazdálkodás helyi adottságai részletesebb, általában
szigorúbb szabályozást tesznek szükségessé, amit az e vizekre életbe léptetett
úgynevezett helyi horgászrendek tartalmaznak. Ezeket a halászati-horgászati
hasznosító állapítja meg. A helyi horgászrend egyes jogszabályi előírásoktól is
eltérhet az I.7. pont alapján. Ezért a horgász, ha számára ismeretlen vízen
kíván horgászni, előzőleg köteles megismerni a helyi horgászrendnek az
országostól eltérő előírásait, de mindenekelőtt arról is meg kell győződnie,
hogy a birtokában lévő területi engedély érvényes-e az adott vízterületre.
3. Az olyan horgászt, aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja
meg, egyesülete vonja felelősségre, túl az esetleges hatósági eljáráson.
4. A víz minőségének védelme érdekében tilos olyan anyag vízbe juttatása, amely
a víz minőségét rontja (pl. mérgez, oxigént von el, a fenéken erjed, rothad
stb.) A szoktató etetést a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend
megtilthatja. Tiltás híján is csak a vízminőségre nem ártalmas etetőanyagok
használhatók.
5. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely fenntartásához
elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott
mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása; a partvédelmi létesítmények
megbontása; a szemetelés.
6. Szemetet, étel-, és horgászcsali-maradékot, a haltisztítás hulladékát a
horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a parton nincs szemétgyűjtő, a horgász
köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet.
7. Folyóvíz jegén horgászni tilos, állóvíz jegén csak ott szabad, ahol
megengedett és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad, és nem mozog. A horgász
a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet a jégen nem
szabad járművel megközelíteni. 14 éven aluli a jégen csak felnőtt
felügyeletével horgászhat.
8. A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen - köteles
horgászhelyét folytonosan megvilágítani.
9. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás
esetén azonnal bevághasson. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a
vízből kivenni, azok őrzésével mást megbízni nem szabad.
10. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve vágóhorog
használata minden lehető esetben kívánatos. A kifogott halat szárazon vagy
vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen
megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) vízben kell
tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván
megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A vissza nem
engedett halat később fogott más hallal kicserélni tilos.
11. Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és
azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, a zsinórt a hal szája előtt
el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe
visszahelyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal
villantót, balinólmot vagy más műcsalit nyelt le, de a horgot ilyenkor is a
legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.
12. Amennyiben a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik, tilos foglalt
helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetés, akár más címen létesíteni és
fenntartani.
13. A horgot a csalival csak horgászbottal szabad a kívánt helyre bevetni,
tilos begyalogolva, úszva vagy vízi járművel behordani.
14. Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra
(ilyen pl. a rugós, vagy elektromos önbevágó). Vontatni (sleppelni) csak
egyetlen, kézben tartott bottal szabad. A kuttyogatás nem minősül vontatásnak.
15. A helyi horgászrend lehetővé teheti jelölt horgászhely létesítését, amely
azonban csak elsőbbséget biztosíthat létesítőjének, távollétében azt bárki
használhatja. Kivétel lehet az I. 12. pontban meghatározott horgászállás.
16. A horgász joga és kötelessége a szabályok és a horgászrend megsértőjét
figyelmeztetni, az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését és
rongálását hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége
stb.) bejelenteni.
17. A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején -
csak a kijelölő hatósággal egyeztetett időpontban szabad horgászni.
III. A HORGÁSZAT ETIKAI SZABÁLYAI
A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli
normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól. A
horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
Az etikai szabályok durva megsértéséért az egyesületek fegyelmi eljárást is
lefolytathatnak.
1. A kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben
célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset
okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
2. A horgász, ha rádiót vagy magnetofont visz magával, azt csak fülhallgatóval
vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a
kiabálást, hangoskodást és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató trágár
beszédtől.
3. Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy
az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és készségeik bevetése ne jelentsen
balesetveszélyt.
4. Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány
kímélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. Ez akkor is indokolt, ha
szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad a halba a horog.
5. A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a
halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait,
mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett
horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi
fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
6. A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse
indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a
becsületes horgászokért végeznek.
7. A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való
részvételt.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Ráckevei
Duna-ág Horgászrendjét ,
A
kijejelölt ívóhelyek listáját
És az
Etikai
Szabályzatát
A
lapon
olvashatja